„A Válj emberré! – Szeretetszolgálat Erdélyben című kötet a Gyulafehérvári Caritas 35 éves szolgálatának lenyomata. Egy olyan emberközpontú riportgyűjtemény, amely szociális munkánk, segítő és építő törekvéseink méltóságát és mélységét kívánja felvillantani rendhagyó önközlés formájában. Balázs Katalin érzékeny, empatikus tollal írt történeteiben ott pulzál az emberi sorsok törékenysége, a segítők hitelessége és a remény szívós ereje” – olvasható e kötetben Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatójának ajánlója.
Sajgó Balázs, a szervezet lelki igazgatója olvasásra biztatóként így vélekedik: „Ha az Úr nevében és az Úrért teszek nagy és látványos dolgokat, de nem mutatom a szeretet apró jeleit a mindennapokban, akkor egészen biztos, hogy nem az Úrért teszem azokat, hanem csak az Úr nevében dicsőítem magamat. Ez pedig keresztény létem karikatúrája. A Gyulafehérvári Caritas több mint hatszáz munkatársa naponta mutatja a szeretet apró jeleit. Apró jeleket, melyek egy-egy személy számára a mindent, a gondoskodást, a segítést, a létet jelentik. Mert bizony, sok esetben a lét a tét. Nem karikatúrái ők a keresztény létnek, hanem bizonyítói: ha az ember teremtője képmása szeretne lenni, így kell másokhoz fordulnia. Ez a hétköznapok kereszténysége, ez a szeretetszolgálat. Szívemnek kedves idézet szolgál címként e riportgyűjteményhez, mely a Caritas szakembereinek és a hozzájuk fordulóknak közös történeteit meséli el. Az egyház szociális tanítását továbbadva ezt a néhai Franz Kamphaus limburgi püspöktől származó gondolatot találom a legjobb mottónak: „Cselekedj úgy, mint Isten, válj emberré!” Mindenki a maga helyén tud emberré válni, egy-ségben, egész-ségben élni az életét. Én lelki igazgatóként büszke vagyok, hogy a caritasos csapat egységének része lehetek. Hogy miből fakad büszkeségem? Kiderül e kötet riportjaiból.”
A katolikus egyház szeretetszolgálatának tevékenységét e kötet hasábjain dr. Kovács Gergely érsek is méltatja: „A Gyulafehérvári Caritas a katolikus egyháznak, főegyházmegyénknek az a szervezete, melynek tevékenységéről nem a sajtóból kell értesülnöm: szoros együttműködésben végzi szolgálatát az érsekséggel. Találkozunk vezetőivel, beszélnek terveikről, egyeztetünk, majd rendszeresen benyújtják a beszámolókat. Nem esik nehezemre támogatni a cselekvő szeretet ügyét, hisz a Caritas munkájának van látszata. Látogatásaim során számos erdélyi településen hangzik el, mekkora segítség az embereknek, családoknak, közösségeknek a Caritas léte. Tiszteletreméltó Márton Áron püspök mondta: „A nép is olyan, mint a gyermek: tettekből ért.” (Márton Áron breviáriuma – gondolatok, útmutatások az esztendő minden napjára, május 18.) A nép érti és értékeli, amit a több mint hatszáz fős munkaközösség tesz, a gondviselés tükrét hozván a hétköznapokban. Természetes, hogy nemcsak a Caritas-ellátottak, hanem a szervezet munkatársai is nehézségekkel küszködnek időnként. Így vagyunk ezzel mindannyian. De mindig adatik erő a kudarcokból való felálláshoz, a továbblépéshez, az újabb építkezésekhez. Szintén Tiszteletreméltó Márton Áron püspök mondta: „Erőnk a lelkesedés. És ez mindenható!” (Elhangzott a gyergyószentmiklósi katolikus nagygyűlésen, 1933. szeptember 2-án.) Ennek híján nem is érhette volna meg a Caritas a 35 évet, melynek ünnepségére megjelent e kiadvány – a Gyulafehérvári Főegyházmegye támogatásával, a Verbum Kiadó gondozásában. Aki e „mindenható erőből” szeretne mintát venni, annak ajánlom ezt a riportkötetet. Kívánom, hogy olvasva értsen a tettekből, váljon cselekvő kereszténnyé, amint a könyv címe is javaslat erre: váljon emberré! Gyulafehérvári Caritas, ad multos annos!”
Forgassák haszonnal a kiadványt, kövessék riportról riportra, amint a találkozások végigvezetnek az életen, az első szívdobbanástól az utolsó leheletig. Olvassák haszonnal a történeteket, helyezzék magukat a szereplők helyébe, vegyék számba, mi mindenért lehetnek hálásak, majd nézzenek szét környezetükben, és ha nehéz sorsot látnak, cselekedjenek úgy, ahogy azt Isten tenné. Váljunk együtt emberré!
Balázs Katalin
